A gitárformák krónikája

Kezdetben vala az akkusztikus gitár. Jellegzetes formája a hegedű formájából ered, de annak egy egyszerűsített változata. Az akusztikus gitáron akár 21 bund is lehet, node minek, hogyha csak a 15-ig ér be az ujjunk. Erre a megoldás az volt hogy a gitár alsó részébe egy bevágás került, az ugynevezett cutway. így a gitáros akár a 21. bundot is elérte. Az 50-es években Leo Fender megalkotta az első tömör testű elektromos gitárt, a Telecastert. A forma a mai napig semmit sem változott, lényegében a bevágással rendelkező akkusztikus gitár lapos változata. A gibson cég is megalkotta a maga tömör testű gitárját, melyet az akkor már ismert jazzgitáros, Les Paul (Isten nyugosztalja) tervezett. Lényegében ugyanaz mint a telecaster, csak kicsit kerekebb, az akkusztikus gitár formájára jobban emlékeztet.

Mivel a telecasteren, és a Les Paul on még mindig nehézkes volt a játél a felsőbb fekvésekben, a Fender, és  Gibson is saját megoldással rukkolt elő. A Fender esetében ez  Stratocaster volt, a les paul mellett talán a legismertebb gitárforma. Ennek a koncepciónak az alapja, az hogy felülre egy szarvat tettek, ami a 12. bundig elér, ezáltal a gitár dúlypontja kényelmesebb lett, és a csvarozást is beljebb tudták rakni.

A Gibson is megcsinálta a maga újítását, fogta a Les Pault, a cutwayt beljebb tolta, és fölülre is tett egyet. Így született meg az SG. A koncepció lényege hogy a beljebb tolt cutway, a felső szarv, és a ragasztott nyak miatt a gitárosnak a 22. bunban sem kell ujjrandet váltani, a gitárnyaka tökéletesen kényelmes.

A gitártervezők fantáziája eddig tartott. A fender próbálkozott a stratocaster ide-oda döntögetésével, ebből lett például a Jaguar, de a fantázia kimerült. A gibson cég ekkor autótervezőket bízott meg hogy tervezzenek a megszokottól eltérő gitárformálat. Így lett az Explorer, a Flying V, és még sok más, kevésbé népszerű forma. 

forma. 

Miután ezek a formák presztizst teremtettek, az addigra népes tábora a gitárt gyártó cégeknek rájöttek, hogy mindent szabad, és különösebbnél különönösebb formájóú gitárokat kezdtek készíteni. Az extreém formájú gitárok készítésében a Dean, és a B.C. Rich jár az élen a mai napig.

Ritkán akad horogra egy egy igazán híres legendás gitár, amit kedvünkre kipróbálhatunk. Most ismét szerencsénk van, mert itt egy eredeti, amerikai Gibson 2008-as Les Paul Standard. Mielőtt benéznénk a veséjébe is, szeretnék pár gondolatot megosztani a Les Paul rajongók között.

Az mára már nem kérdés, hogy a Les Paul rajongók mániákusan és szinte szekta hívők módjára imádják ezt a gitárt, minden tökéletlensége vagy eredendő hibája ellenére is. Ez mára addig fajult, hogy már semmi sem számít, szinte csak az évjárat és a súlya. Igen, a súlya. Azt is lehet tudni, hogy a Les Pault ugyan sok muzsikus használja, de egyre több és mára több amatőr vagy félamatőr is vásárol magának ilyen drága és híres gitárt, mert végre 30 évnyi álmodozás után végre megengedheti magának. Miután a Gibson gondoskodott arról, hogy megfelelő misztifikációt építsen ki a márka körül, így ezt a nyájas hívők lelkes hajlongással elfogadva tovább építették magukban a mítoszt. A félamatőrök és a gyűjtők körében elterjedt egy hit arról, hogy az igazi Les Paul nehéz, mint a sár. Aztán ennek oly gyorsan híre megy a hívők körében, hogy egyszeriben csak feltűntek az orrukat piszkáló finnyás vevők, akik addig arcukat sem rezdítették meg, amíg fel nem emelték a gitárt és meg nem állapították, hogy a gitár kellően nehéz ahhoz, hogy érdemes legyen kipróbálni. Ezt a súlyos súlykérdést szeretném kissé tisztába tenni.

Már sok éve, a gitárosok elkezdtek panaszkodni a Gibsonnak, hogy ideje volna már egy kényelmes Les Pault kihozni, ami nem okoz gerincbántalmakat, amivel egy kisebb súlyú gitáros is jól érzi magát a színpadon, aminek a teste nem vág bele az alsó karba, nem zsibbasztja el a bordát, és a felsőbb fekvésekben is kényelmes a nyaka és lehet is vele játszani, és lehetne sorolni. A Gibson ugyan megpróbálta ezeket a kívánságokat figyelembe venni, de a válasz mindig durva elutasítás volt a piac részéről, mondván, hogy a Las Paul ezekkel már nem Les Paul lesz...

Nem is kommentálom... A lényeg, hogy a Gibson képtelen lett a fejlődésre a piac ortodox elutasító viselkedése miatt. Volt egy LP modell, amit úgy próbáltak könnyebbé tenni, hogy a testbe lyukakat fúrtak és azokat pehelykönnyű balsafával töltötték ki. A gitár könnyebb lett kb. egy kilóval, de minden más maradt rajta a régi. Amint ez kiderült, a piac kezdett elfordulni a fogyókúrán átesett modelltől.

A súlynak nyilván hatása van a gitár hangjára. Minél nagyobb a súlya annál több energiát szív el a húroktól, ugyanakkor valamelyest többet akkumulál, mint a könnyebbek. Ennek eredménye az lesz, hogy a nehéz gitárnak mindig érezhetően jobb a hangkitartása és kevésbé dinamikus. A könnyű gitár hangkitartása kevésbé olyan hosszú, mint a nehézé azonban hangja dinamikusabb. Egyéb hangi különbségek megállapíthatatlanok, mivel amekkora különbséget okozna a súly, annyi különbség eleve van két egyforma súlyú és anyagú és kivitelű gitár között is. A két hangszer között inkább érzésbeli különbség van. Ez egyértelmű, és a gitáros dönti el, hogy mi fontos neki innentől. A Gibson nagyon óvatosan igyekszik nagyon apró változtatásokat tenni a gitárjain, hogy fenntartsa a fejlődés látszatát és a híveit is megőrizze. Ennek a törekvésnek az eredménye egy nagy érdekes és szép modell a 2008 Les Paul Standard lett.

Változtatások

Tekintsük át mennyiben új és más ez a modell. Idézet a Matrix című filmből: "- Vannak, dolgok, amik sohasem változnak" ....: ezek a mahagóni 22 bundos nyak, rózsafa fogólappal, 628 mm-es menzúrával, mahagóni test rajta jávor fedlappal, 2 Humbucker hangszedő , 4 potméterrel és 3 állású kapcsolóval.

A változások több ponton érintették a gitárt, azonban egy részük ne láthatóak, vagy csak alapos megfigyelés után tűnnek fel.

A testében üregekat alakítottak ki, amik továbbra is lyukakat jelentenek belül a mahagóni részben, de az nincs kitöltve más anyaggal. Ezek csupán a súly lefaragását eredményezték, hallható különbséget véleményem szerint nem okoztak, de erről majd később. Egy nehezebb Les Paul 4,5-4,8 kg súlyú anyagtól és kiviteltől függően, a könnyebb változat 3,0 kg körül van. Másfél kiló különbség igazán jelentős. A változtatások kiterjedtek a nyak és test közötti csatlakozó felületre, melyet ezúttal megnöveltek, hogy nagyobb legyen a ragasztási felület. Ezzel is igyekeztek az elméletileg csökkent hangkitartást ily módon kompenzálni. A bundozást is precízebb módon, most már számítógépes kontrollal készítik. Ennek az eljárásnak a PLEK nevet adták. Akárhogyan is hívják a nyak érezhetően kényelmesebb és a játék is kellemesebb, tisztább, nem hallani zizegést. A nyak keresztmetszete is különbözik minden eddigi Les Paultól, részben vékonyabb a nyak, másrészt pedig asszimmetrikus. Ez nagyban segíti a játékost a könnyebb virtuózabb hangszerkezelésben.

Egyéb apró változtatások történtek a hangolókulcsok tekintetében, ebbe a modellbe Neutrik satus kulcsokat szereltek 18:1 áttételű csigával. A húrbefűző is egy szerencsésebb megoldást követ, egy hernyócsavarral lehet rögzíteni a bekötő csavarhoz, ami most már nem csak a húrfeszítésre bízta a rezgés átvitel hatékonyságát, hanem immár csavar feszíti össze a két anyagot, ezzel is javítva a hangkitartást.

A gitárpánt rögzítése is egy biztonságosabb Dunlop megoldással történik.

Elektronika

A gitár elektronikáját is érték változtatások. Ennek aztán vagy örülnek a vevők, vagy nem. Erről szó szerint azonnal meggyőződhetnek, mivel a test hátulján lévő eddig fekete műanyag lappal letakart üreg most nagyon "dizájnosan" egy átlátszó plexivel van borítva, és a gitárt megfordítva azonnal lehet látni a 4 db szép kivitelű potmétert és az áramköri nyák panelt. Az átlátszó megoldás valóban mutatós, olyasmi, mint a látványpékség. Ezzel a megoldással kapcsolatban felmerülhet bennünk pár kérdés. Vajon miként van megoldva az üreg hátulról történő elektronikus árnyékolása, mivel a nyáklap ezzel teljesen ki van szolgáltatva az elektroszmognak. A másik kérdés, hogy vajon a jól bevált biztonságos huzalozás helyett valóban megbízható-e egy leheletnyi fémfólián közlekedő jel. Az aggodalmat, persze el lehet oszlatni, de azt már mindenki tudja, hogy a régi csöves erősítők a vastag megfelelően beforrasztott huzaljaival hallhatóan gazdagabban szólnak, mint az integrált áramköri panelű erősítők. A megoldás egyébként valóban látványos és precíz, mondhatnám korszerű.

A jack aljzat is egy fejlettebb, megbízhatóbb változat, ami egyre inkább terjed a professzionális technikában.

Hangszedők

A 2008 Las Paul Standard teljesen új hangszedőt kapott. Ettől persze nem kellene azonnal megijedni, sőt talán örülni kellene neki, mert a Gibson tényleg törődik azzal, hogy egy új testhez annak megfelelő hangszedőt alkalmaz, és ez becsülendő.

Az új Burstbucker Pro sorozatú hangszedők az eredeti '50-es években szabadalmaztatott PAF konstrukciót követik. Ezeknek is hasonlóan a PAF-hez, asszimmetrikus tekercsmagjuk van, ami egy nyitottabb hangzást eredményez. Lényeges különbség azonban, hogy az AlNiCo II mágnes helyett AlNICo V típust alkalmaztak. Ezzel valamelyest nagyobb kimeneti szintet értek el. Ezzel nyilvánvalóan könnyebb megfelelő torzítást elérni bármely erősítőn. A húrláb hangszedő a PAF-hoz képest kissé nagyobb menetszámot kapott a további nagyobb jelszint érdekében. A nyak felőli hangszedő viszont kissé kevesebb menetszámra van tekercselve, ezzel tökéletes ballansz van a két hangszedő között.

Hangzás

A hangja kifogástalanul igazi Gibson Les Paul, torzított hangszínen torkos és ellentmondást nem tűrően karakteres. Kissé gyorsabb hangindulású gitár és talán vastagabban is szól, mint a klasszikus Standard és talán még gazdagabban is, bár ezeket a jellemzőket többféle erősítőn kipróbálva is meg kellene hallgatni. A hangkitartása kiváló. A tiszta hangszínek is jóval tisztábbak és áttetszőbbek, mint a klasszikus Standard változatnál. A nyak felőli hangszedő kissé sötétebb tónusú, így tökéletesen alkalmas blues szólókra. Próbáltam rajta minden stílust, a metáltól a jazzig, mindegyikben igen kimagaslót nyújt.

Játékkényelem

A játékkényelme már a másfél kiló súlycsökkenésnek köszönhetően érezhetően jobb, komfortosabb. A próba közben az jutott eszembe, hogy miért tartott 50 évig, hogy ezt ilyenre készítsék? Minden adva volt már akkor is, leszámítva az integrált áramkört, hogy egy ilyen sok részletre kiterjedő hangszer készülhessen. A válasz éppen ebben az 50 évben van benne. Ennyi idő kellett, hogy a felhasználói oldalról legyen elegendő visszacsatolt információ, hogy ez a kevés változtatás megvalósulhasson. Akkor is sok idő. Sok gitárosnak lenne még a tarsolyában ötlet a változtatnivalókra, amibe a Gibson még mindig nem mer belevágni. Ilyen lenne például az, hogy a pengetős jobb kéznek egy kellemesebb helyet képezni a testen, amit már névtelen távol-keleti cégek is megtettek. A test felső és hátsó részén kellene leszedni a testből részben az alkar részben a mellkasi bordák kényelme miatt. E tekintetben például az SG sokkal ergonómikusabb, kényelmesebb konstrukció. Nem mintha azon nem lenne fejlesztenivaló.... ( Erre mondhatná a Gibson, hogy kérem, mi nem vagyunk ortopéd segédeszközöket gyártó cég....)

Tartozékok

A gitárra nem szerelték fel a jellegzetes Standard kelléket, a kopólapot. Ezt a cég külön bezacskózva adja a hangszerhez, akinek ez fontos, az felszerelheti a saját hangszerére. A tartozékok között van egy pár Dunlop gyorszáras gitárpánt zár is. Ezt bele kell pattintani a gitárpántba és az teljes biztonsággal meg fogja tartani a gitárt, lehet bátran röpködni a színpadon. Találunk még egy nyakat és a húrbefűzőt befeszítő kulcsot is. A gitárhoz természetes adnak egy Gibson feliratú kemény bőrborítású tokot is.

Összegzés

Összességében elmondható, hogy egy jobb Les Paul gitárt kaptunk. Kérdés az, hogy ezt a vevők miként fogadják és főként tolerálják. A gitár ára igen kedvező, a néha a sztratoszféráig emelkedő elképesztő árakhoz képest 559.000,-Ft. Mondhatnám teljesen rendben van az ára, mely jól tükrözi a gitár minőségét is. A kidolgozásával sem volt semmi problémám, a kényes helyeken is szép volt a lakkozás. Kellemes meglepetés a 2008 Les Paul Standard.

A 2008-as Standard modellnek van egy fekete és egy Gold Top változata ezek egységesen 520.000-Ft-ba kerülnek.

Arról nem sokat írnak, hogy milyen körülmények között lehet ma Gibson gitárt vásárolni, mondjuk itt nálunk Magyarországon. Jelenleg nincs hivatalos képviselete a cégnek. Ez azt jelenti, hogy a boltokból gyakorlatilag teljesen eltűntek az eredeti Gibson gitárok. A Gibson cég a képviseletekkel szemben olyan anyagi elvárásokat támaszt, ami idehaza teljesíthetetlen, ezért ha valaha vagy mostanában látható lesz egy igazi Gibson valamelyik hazai hangszerboltban, az igazi csoda lesz, mert a helyzet most rémesen emlékeztet a '70-es '80-as évekbeli helyzetre, amikor a Gibson gitárra vágyók a világból is kizarándokoltak egy-egy eredeti példányért.

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat