Rock-gitár

1. Az emberi tényező, vagyis az eladó személye Ez az egyik legfontosabb tényező, hiszen ha később bármilyen problémád lesz a hangszereddel (hiába voltál akármilyen körültekintő), nem mindegy, milyen ember áll a pult mögött! Vele fogod megbeszélni (ha lehet), ő fogja megérteni (ha akarja), és ő fogja orvosolni a problémát (ha képes rá). De hát milyen is egy „ideális” eladó? Vajon mindenáron el akar neked adni egy hangszert vagy érdeklődik irántad és inkább a választásban segít? Az eladónak egy csomó személyes kérdéssel kell ráközelítenie a te igényeidre, különben honnan is tudhatná, hogy mit akarsz, mi a célod, mennyi összeget tudsz hangszerre fordítani és mit várhatsz el attól a hangszertől, amit megveszel? Oda figyel rád? Mondasz valamit és lereagálja? Mekkora választékból kínál (persze a te pénztárcád és igényeid alapján) és mutat neked hangszereket? A vásárlás közben kérdezd meg magadtól ezeket a kérdéseket: Kiszolgáltatottnak érzem magam? Árva vagyok, azaz senki nem foglalkozik velem? Szégyellnem kell a hozzá nem értésemet? Éreztetik is velem, hogy nem értek hozzá? Nem az én igényem, hanem az ő „erőszakos” stílusa a domináló? Ellát-e jó tanácsokkal? (Ebből van bőven és ez nem kerül senkinek se pénzébe, se idejébe.) Vajon mivel nyűgöz le téged? Azzal, hogy leül neked gitározni a megvásárolandó hangszerrel és ettől te elájulsz, vagy inkább téged figyel és próbál megérteni? Kérdéseidre készséggel válaszol vagy inkább azt érzed, jobb lenne nem megszólalnod? Vajon hallod-e az eladó szájából a hangszer gyengéit vagy hátrányait? Minden hangszernek vannak előnyei és hátrányai, gyengéi és erősségei! Amikor kijössz a boltból, vajon valóban azt érzed-e, hogy itt jó volt a vásárlás, vagy csak örülsz a hangszernek és annak, hogy végre kijöhettél a boltból, „álmaid” gitárjával? Miközben így vagy úgy történnek a dolgok a boltban, vásárlás közben azért nem csak az eladónak van dolga körülötted, hanem neked is. Föl kell készülnöd a hangszerből, hogy védettséget érezz, és fel kell készülnöd a feléd áramló információk feldolgozására is. Nézzük most ezeket, vagyis azt, hogy hogyan kell átvizsgálni egy hangszert! 2. A gitár színe Ebbe nem szólhat bele senki! A színek hozzád tartoznak, így efelől csakis te dönts! De azért ezt a fajta igényedet össze kell majd hangolnod a minőséggel. Például ha a két különböző színű gitárból a kevésbé tetsző a jobbik hangszer, tudnod kell azt, hogy vásárlás után mi fog eltölteni nagyobb örömmel: a hangszer színének vizuális élménye vagy a használhatósága? 3. A gitár formája Nézelődj, kérdezősködj és ismerd meg a különböző gitárokat! Elképesztő a formai változatosság. Nagyon fontos szempont, hogy neked mi tetszik, de az is lényeges, hogy milyen stílusra akarod majd használni a gitárt. Ebben a kérdésben már nehezebb dönteni. Kérdezősködj tanárodtól, gitáros ismerősöktől, az üzletek eladóitól, vagyis informálódj minden fórumon. Nézd meg a kedvenc előadóid milyen típusú, formájú hangszert használnak. Ha nincs semmilyen elképzelésed, akkor hallgass az ösztöneidre és a szívedre, később úgyis ki fog alakulni egy konkrét kép a neked való hangszerről. Ha megtaláltad a neked külsőleg tetsző hangszert, akkor az át is esett az első rostán. De most nézzük tovább! Ha már nem az első hangszeredet veszed és tudsz valamennyire gitározni, ne ess abba a hibába, hogy rögtön leülsz játszani. Ebben az esetben ugyanis nem tűnsz komoly vevőnek, hiszen ezt teszi nap mint nap több száz fiatal és eszük ágában sincs hangszert venni. Hogyan láthatná tehát a kereskedő, hogy te nem azért jöttél hozzá, hogy nyilvánosan élvezkedj egyet, hanem azért, mert vásárlási körúton vagy, így érdemes rád egy kicsit jobban odafigyelni? Kérd el a kereskedőtől a hangszert (ez nagyon fontos, mert az az övé) és vizsgáld meg! 4. A gitár teste Röntgen szemmel nézd át, nincs-e rajta valami sérülés, repedés, esetleg törés. Használt hangszer esetén ez természetes. Ezt egész nyugodtan, nagyon lassan és nagyon közelről szemlélve tedd. Akármennyibe kerül is egy hangszer, ne legyen rajta ilyen típusú elváltozás. Nézd meg a gitár hangoló részét (fejét), vedd észre, ha valami el van görbülve, vagy nem úgy áll, mint a többi ugyanolyan hangszeren. Pásztázd végig a nyakat, vagyis a fogólapot és az íves részt. Haladj tovább és vizsgáld meg a gitár testét a nyak találkozásánál. A csavarozott nyakú, elektromos gitároknál itt vannak a legvékonyabb részek, így néha repedések keletkeznek a fában, ami lassan továbbhalad a test vastagabb részeibe is. A lakkréteg apró hajszálrepedéssel jelzi ezt a hibát. Az akusztikus hangszereknél (köznyelven dobgitár vagy klasszikus gitár) ugyanitt a test és a nyak találkozási vonalain szokott elereszteni a ragasztás, ütődés, rossz ragasztási technológia vagy a klímaváltozásnál lejátszódó természetes száradás miatt. Az elektromos gitároknál a test egy elég stramm építmény, ezért a leggyakoribb hiba az ütődésből eredő lakkrepedés. Ez valójában nem nagy hiba és ha a hangszer átmegy minden szűrőn, akkor ezzel a kis sérüléssel meg lehet barátkozni. Akusztikus hangszereknél a legkisebb sérülés sem legyen a testen és különös gonddal vizsgáld meg azt a pontot, ahol a húrtartó találkozik a fedlappal. Itt ugyanis a húr feszítése nagy erővel hat, így ha rossz a ragasztás minősége, észre fogod venni, hogy a két felület között keskeny hézag támadt. Ebből később nagy problémáid lehetnek. Az elektromos gitáron a szemed járja végig a fém alkatrészeket is. Itt ugyan eget verő hibákat általában nem fogsz találni, de azért kisebbek akadhatnak. A krómozás sérült és alatta már rozsdásodik (használt hangszernél ez nem gond), vagy a krómréteg felhólyagosodott. Ha mindezt megteszed, amit itt tanultál, és a hangszer átjutott ezen a selejtezőn is, vizsgálódj tovább. Lehet, hogy ezt a szöveget olvasva és megértve egy kicsit hosszúnak tűnik az eddigi átvizsgálás, pedig ez mindössze egy percet vesz igénybe vagy még annyit sem. 5. A gitár nyaka Játszhatóság és játékkomfort szempontjából ez a hangszer legfontosabb része, így a legkörültekintőbben itt kell eljárnod. Egy nyak akkor jó, ha egyenes vagy ha kiegyenesíthető. Erről a nyakban lévő merevítő pálca gondoskodik. Emeld fel a gitárt és nézz bele a nyakba, mint az asztalos a lécbe! Figyeld a nyak élét, ha egyenletesen íves, attól még jó, mert be lehet állítani (ha pedig nem állítható, akkor garanciális). Ha tökéletesen egyenesnek látod, kérdezd meg, hogy mióta áll a boltban. Ha régóta van az üzletben (fél év), az nagyon jó, mert akkor már nem sokat változik. Ha megélt már egy fűtési szezont vagy legalább a felét, az a legjobb. Ha viszont nemrég jött a hangszer (1-2 hét), akkor az még változhat (ez főként az elérhető, olcsóbb hangszerekre vonatkozik). A nyak mindkét oldalába (élébe) nézz bele, mert gyakori hiba, hogy az egyik oldal más görbeséget mutat. Ez a fa vetemedése, ami nagyon nagy hiba. Teljesen egyforma legyen a két él. Mindent összegezve a nyakban ne legyenek kisebb-nagyobb huplik, egyenetlenségek, azaz vagy gyönyörűen íves (amit majd beállítasz), vagy tökéletesen egyenes legyen. Sajnos az olcsóbb klasszikus gitároknál nem megoldott a beállítás és eléggé gyakoriak a hibák is. Itt csak azt tudom ajánlani, hogy nézz körbe a boltokban és vizsgálj meg rengeteg hangszert, majd válaszd ki a legjobbat abban a kategóriában, amit még meg tudsz venni. A nyakon való szemlélődés mindössze 15-20 másodpercet vesz igénybe. 6. A gitár bundjai A bundok óriási szerepet játszanak a játékérzetben. Először arról kell meggyőződnöd, hogy jól van-e felbundozva a hangszer. Minden bund egyformán üljön a neki kiképzett vájatban. Ha ez nem így van, akkor a bundvasak és a nyak között itt-ott különböző nagyságú réseket látsz, vagyis az érintők nem fekszenek fel a nyakra. Hiába egyenes a nyak, ha a bundok legmagasabb pontjai nem egy síkban vannak, akkor a gitár beállítás után is zörögni fog, vagy néhány helyen egyáltalán nem szól. Sokszor a bundok felülete túlságosan nyers, reszelős és ez nagyon zavaró a nyújtások, vibrátók végrehajtásában. Ezt úgy tudod ellenőrizni, hogy az alsó három húr közül (G, H, E) lenyomsz egyet és le-föl mozgatod a bundon. Ha kaparós hangot halassz vagy durva reszelést érzel, akkor a bundozás nagyon gyenge. Ezen ugyan lehet javítani, de a gitárvásárlás után ne az legyen a következő, hogy elmész a hangszerjavítóhoz. Ha a nyak alsó és felső élén végighúzod az ujjadat, semmit nem szabad érezned. Ha mégis érzel valamit, mondjuk azt, hogy kilógnak a bundok végei a fogólapból és még élesek is, akkor szintén egy nagyon gyenge bundozással állsz szembe, ami zavarni fog játék közben. 7. A gitár hangolhatósága Az elektromos gitároknál a finomhangolás megoldott, így ezeket a hangszereket beállításuk után gyönyörűen be lehet hangolni. Sajnos az akusztikus hangszereknél ez a finomhangolási lehetőség még várat magára egy kicsit, ezért lényegében a legtöbb nem csúcsminőségű hangszer hamis (ezt a hamisságot én már hárommillió forintos hangszernél is tapasztaltam). 8. A gitár hangja és a kényelem Annak a gitárnak, amit éppen vizsgálunk, természetesen feltételezzük, hogy van hangja, ezért ezt vizsgáljuk meg utoljára. Sokan azt mondják, hogy az olcsóbb gitároknak „nincs hangjuk”, és ezért ne vedd meg. De mitévő légy, ha most csak erre telik? Ez a „nincs hangja” olyan, mintha egy gyermekének éneklő anyáról mondanánk azt, hogy „mit sipákol ez a nő, hiszen semmi hangja nincs, nem is tud énekelni, így hát ne is énekeljen, maradjon csöndben, szeressen némán, főzzön és takarítson, másra nem is jó”. Nagyon sokféle gitárhang létezik és mindegyik jó valamire. Az előadásaimon elhangoznak olyan felvételek is, ahol nagyon egyszerű hangú gitárokkal zenélnek a régi, nagy előadók. Ezeknél a sokszor saját készítésű hangszereknél bármelyik ma kapható hangszer „jobban szól”, mégse hallom a felelőtlen kijelentéseket hirdetőktől azt a muzsikálni tudást, amit elődeink rosszabb hangszerekkel produkáltak. Vagyis jó hangszer az is, amin tanulni lehet. A jó hangú gitár az, ami neked, a mindenkori tudásod alapján tetszik. Később pedig a tanuló éveid alatt kialakul benned egy igény, egy elképzelés, hogy mi is az a „jó” hang. De ha majd te is egyszer „tudsz” gitározni, ne becsüld le a kezdő hangszereket, hiszen van, akinek ez a világot jelenti. Mikor én kezdtem gitározni, két havi keresetemből (3000 forint) tudtam megvenni egy olyan gitárt, aminél a mai legrosszabb kereskedésben lévő hangszer is lényegesebben jobb, és én úgy örültem neki, mint máig egyetlen hangszernek sem. Ha még nem tudsz gitározni, a hangszer játszhatóságát nem tudod bevizsgálni, ezért ne is nagyon izgasson, hiszen nem vagy még hozzászokva semmihez. Aki még nem ült kocsiban, bármilyen autóval megtanulhat vezetni. Azok, akik már nem az első hangszerüket fogyasztják (sokszor azért, mert nem vizsgálták meg eléggé a vásárlás előtt), sokkal többet tudnak a játszhatóságról, ami szépen lassan a saját tapasztalatokból áll össze.

gitár kiválasztásánál használható tanácsok:

• Nézzük meg a pénztárcát és a kínálatot - különösen kezdők ne vegyenek túl drága hangszert.
• Ha megvan a rászánt összeg, akkor nézzünk meg több hangszert mielőtt döntenénk. Hasonlítsuk össze a hangjukat és kényelmüket. szerethetőségüket.
• A gitároknál az a jó, ha a gitár hangja mély hangokban és magas hangokban is gazdag, azaz csillogó és mély hangja is van. Ha a magas hangok nem elég csillogók azt okozhatja a rajta lévő húr régisége, oxidálódása. A mély hangok tompaságát esetleg a mély húrok régisége okozhatja, vagy ha a húrok nem elég vastagok, mivel azok nem tudják megrezegtetni a hangszer testét. Elektromos gitár esetén a hangot erősítőn keresztül hallgassuk meg, torzító nélkül elsősorban. Az elektromos hangszerek hangjára még visszatérünk.
• Az elektrmos gitárok testének nem kell rezegnie, sőt az a jó, ha a gitár teste merev, mert akkor a fémhúr sokáig rezeg, azaz sokáig szól a hang.
• Nézzük meg, hogy a gitár nyaka egyenes-e, azaz végigtekintünk a nyak élein és azt nézzük, hogy nem görbe, vagy ha grbe, akkor mind a két oldalon azonos módon. Az önmagában nem baj, ha a gitár nyak kicsit meghajlott, ugyanis a felhúrozott gár nyakát a húrok meghajlítják, mivel feszítik. A modernebb gitárokban ezért egy menettel ellátott acélpálca van a gitár nyakában, amit egy imbuszkulccsal lehet megtekerni. ezzel lehet a gitár nyakát jobban vagy kevésbé megfeszíteni, attól függően, hogy a húrok milyen feszesek.
• Nézzük meg, hogy a húrok milyen magasan, azaz távol vannak a fogólaptól. Akusztikus gitárnál az alapfekvésben ez nem lehet 1-2 mm-nél több és feljebb sem lehet 2-3mm, főleg nem akkor, ha a feszítő pálcával helyesen van beállítva a hangszer. Ha túl magasan vannak a húrok, akkor a felsőbb fekvésben nehezebb lesz lefogni az akkordokat, illetve nehezebb lesz játszani, ha túl alacsonyan vannak a húrok, akkor zörögni fonak a gitár nyakának csapódás miatt.
• Nézzük meg, hogy egyes bundok nem állnak-e ki jobba a kelleténél, illetve nem koptak -e le túlságosan. Ilyen van, ha egyes hangfekvésekben zörög a húr vagy nem lehet lejátszani a hangot, mert a következő bundba beleakad. A problémát újrabundozással ,illetve a bundok csiszolásával meg  lehet oldani, de az plusz pénz.
• Nézzük meg, hogy az oktáv hang ugyanolyan hangmagasságon szólal meg, mint ugyanannak a húrnak az üveghangja. Ha az oktáv alacsonyabb, mint az üveghang, akkor a 12-ik bund közelebb van a kelleténél. Ezt korrigálni lehet a húrláb paramétereinek állításával (a húrláb elektromos gitárokon állítható általában), azaz a gitárhúr hosszának a csökkentésével a vagy a gitárhúr magasságának emelésével. A húr magasságát a nyakban lévő feszítőpálca lazításával is el lehet érni, de az minden húr állapotát változtatja, ezért az nem szerencsés. Ha az oktáv magasabb, akkor lefogás után a húr rövidebb lesz a kelleténél vagy jobban megnyúlik, mint kellene, tehát a húrlábbal hosszabb távoságra állítjuk a húrt vagy alacsonyabbra eresztjük a húrt.
• Ha az oktáv rendben van, még nézzük meg 5-ik, 7-ik 10-ik fekvésben a hangszer pontosságát.- Nézzük, meg, hogy teljesen behangolt hangszeren a G húrt be lehet-e hangolni úgy, hogy lefogott akkordokkal is tiszt legyen a hang. Általában az szokott történni, hogy szabadon rezgő húrokkal a G húrt be lehet hangolni, de egy lefogott E dúr akkordban a lefogott G# hang már hamisan szól. Ennek az a megoldása, hogy vagy más vastagságú G húr kellene - vásárlásnál ezt nem lehet kicseréltetni, vagy magasan van a G húr, ezért az akkord lefogásánál a kelleténél jobban megnyúlik.
• Próbáljunk ki alapfekvésben egy E, A, D, G, C dúr akkordot és 3-5-7 fekvésben egy egy barrés akkordot. Ha behangolás után mindegyik tisztán szól, akkor oké.
• Nézzük meg, hogy elhangolódik-e a hangszer. Különösen elektromos gitárok és azok közül is a tremolóval ellátott hangszerek hajlamosak a elhangolódásra. Ha intenzív játék - tremoló használata, a húrok megtépése, felhúzása 1-3- félhangot - után a hangszer nem hangolódik el az jót jelent. A feszítő szerkezet pontos. Ha a hangszer elhangolódik az ok még lehet a régi, kinyúlt húr vagy a nem jól befűzött húr is.
• Nézzük az elektronikát meg. A hangerő és hangszín potmétereknek, kapcsolóknak recsegés nélkül pontosan könnyen kell járnia
• A hangszedők ne legyenek zajosak. Sajnos a hangszerek mindig szednek össze zajt, ezen nem lehet segíteni, de fontos, hogy menniyt. A régi hangszerek hangszedőibn a tekercsek idővel mozogni kezdenek és ettől ezek a hangszerek a tapizást is könnyebben összeszedik, illetve a hajlamosabbak a gerjedésre nagy hangerőnél. A passzív elektronikájú hangszerek több zajt termelnek, a passzívak kevesebbet.
• A gitárok hangszínét úgy tudnám leírni, hogy a gitár hangjában legyen öblös mély hang és legyen csillogó magas is. A hangszernek ezt akkor is tudnia kell, ha az erősítő hangszínszabályozója nulla állásban van. Léteznek elterjedt hangszínek, mint például:
  • Jazz gitár hangszín - rövid lecsengésű mély tónusú hang
  • Fender Stratocaster hangszín - Jimmi Hendrix vagy Sttivie Ray Vaughnan
  • Fender Telecaster hangszín - pl. dire Straits, Mark Knopfler
  • Les Paul Gibson hangszín - Guns and Roses, Led Zeppelin, Carlos Santana

    Idáig voltak a klasszikusok

  • A modern heavy Metal Bandák gitárjainak a hangszíne olyan, amilyet a pedálból ki tudnak hozni.
• A gitár lehetséges hangszínét elsősorban a hangszedők helye, típusa és bekötési módja határozza meg. A duplasoros, úgynevezett humbucker hangszedők nagyobb jelet és kicsit más hangzást adnak, mint a szimpla sorosak.
• A gitár teste lehetőleg legyen kényelmes. A pengető kéz alatt ne legyenek éles kiszögellések. A gitár teste legyen lehetőség szerint minél kisebb, ne legyen nehéz. Ne legyen fejnehéz, azaz ha egy szíjjal felvesszük, akkor ne forduljon le a nyakunkból a föld felé a gitár nyaka, mert azt bal kézzel tartani kell.

A fenti tanácsok semmit sem érnek akkor, ha valaki beleszeret egy gitárba, mert akkor úgyis azt veszi meg.

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat